A rendszeresség jó barátunk lehet, ha be tudjuk tartani. Jelen sorok írásakor például épp át kéne írnom 21 fejezetet - de úgy tőből. Harmadszor. Ennek az lett az eredménye, hogy sok más tervembe belekezdtem, scak azt ne kelljen csinálnom. Ez persze előny, mert pozitívum, hogy azokkal is haladok. Az emebr két okból nem ír (a mínusz egyedik, hogy nem akar író lenni): lusta, vagy fél. És az első ritka. Akkor tényleg fáradt, vagy oka van. Szerintem a legtöbb író azért él hónapokig író válságban, vagy nevezzük bárminek is, mert egyszerűen félnek, hogy nem tudják megoldania felmerült problémát, és akkor a történetük meghalna, vagy - na és ez már lustaság - az egészet újra kéne írni. Utóbbi azért nem csak a fáradozás elkerülése végett van, de abbana pillanatban, amikor az ember leír valamit, elhiszi, hogy az úgy jó, különben kihúzná. És talán ezért fájdalmas újra olvasni az első fejezetet, mikor a huszonegyediknél tartasz, és ráébredni, hogy "ilyeneket írtam ide, Jesszus, hogy fogalmaztam ezt meg, avgy úgy jellemeztem XY-t, mint egy óvodás". Ez probléma, de túl kell lépni rajta, felül kell emelkedni rajta. Elhatározás kérdése a dolog.
Na, és erre, meg az egyszerű lustaságra, "most nincs kedvem" dologra megoldás, ha eldöntöd, hogy minden nap írsz egy órát, vagy kiválasztod a napszakot, amikor szeretnél. (Például én tanulás előtt kerülöm. Ha tudom.) Döntsd el, hogy a napirendeedbe hogy építed be ezt az elfoglaltságot. Még akkor is, ha egyáltalán nem is szoktál kötött napirendhez alkalmazkodni, döntsd el, hogy mindegy mikor, mindegy hogy, de mindenképpenm írni fogsz aznap. Lehet úgy is csináni, hogy oldalszámban állapítod meg a mennyiséget, de szerintem ez nehezebb. Egy óra alatt írhatsz egy mondatot is, de tíz oldalra rámehet egy napod.
De ha el szeretnél készülni, és komoylan gondolod, akkor azt hiszem, ez az egy a legfontosabb tanácsok között van, amit kaphatsz.
"Egész délelőtt egy versem átdolgozásán fáradoztam, és kivettem egy vesszőt. Délután visszaraktam."
/Oscar Wilde/
"Mindenkinél jobban írok, aki gyorsabban ír nálam, és gyorsabban írok mindenkinél, aki jobban ír nálam."
/A. J. Liebling/
|